Lukácsy György: HAZATÉRÉS

A Budapesti Nemzeti Színház előadása

2023.08.25, 19.00, péntek – Marosvárhelyi Nemzeti Színház kisszínpad

 

Már javában üldözi a Gestapo, amikor a szovjetek elfogják, és a Gulagra hurcolják – e néhány fordulat önmagában is mutatja, hogyan állt ellen gróf Esterházy János politikus a 20. század ordas eszméinek. Az életrajzi dráma a Felvidék mártír politikusának tragikus története, egy közép-európai példakép titkának keresése.

Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása.

Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni? Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is. Amikor az 1938-as első bécsi döntést követően Horthy Miklós kormányzó bevonul Kassára, az emberek ujjongva köszöntik a felvirágozott város főterén. Esterházy János méltóságot visz az örömünnepbe, mert önmérsékletre szólít: „Mi, itt maradt magyarok, ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi odaát követeljük.”

Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál.

 

Esterházy János gróf – Tóth László

Serényi Lívia grófnő, Maria Buder – Tóth Auguszta

Maminkó, Nővér – Szász Enikő

Énekmondó –  Szabó Sebestyén László

Eduard Benes, Küldönc, Hlinka-gárdista, Szovjet vallató, Kísértő, Köztörvényes, Katona – Berettyán Nándor

Peter Janulatisz, Eduard Tesar –  Rácz József

 

Díszlet- és jelmeztervező: Egyed Zoltán

Író-szerkesztő:  Lukácsy György

Történész szakértő: Molnár Imre

Zenei szerkesztő:  Szabó Sebestyén László

Súgó: Kabódi Szilvia

Ügyelő: Lovass Ági

Rendezőasszisztens:Trimmel Sándor Ákos

Rendező: Rubold Ödön