Az én történetem arról, hogyan kezdtem el agyagozni 2016-ban kezdődik, amikor felfedeztem egy új szenvedélyt a kerámia iránt, és elhatároztam, hogy nekivágok ennek a kreatív utazásnak. Elkezdtem kísérletezni különböző technikákkal, és hamarosan azon kaptam magam, hogy a csipkés minták és a természetben megtalálható levelek és virágformák vonzanak.
Elkezdtem különféle kerámia tárgyakat készíteni. Bögrék, tálak, méztartók, méhecske itatók, felkínálók, kerámiaékszerek, lámpák és még sok különféle használati dolog, különféle formákban és mintákkal.
Most már nemcsak anya vagyok, hanem egy lelkes keramikus és vállalkozó is.
Az anyaság sokszor kreativitást igényel és arra sarkall, hogy a legjobb énedet tudd megmutatni akár a gyereknevelésben, akár az alkotásban vagy a játékban. Így volt ez 5 évvel ezelőtt is, amikor a kislányom üzleti gyurmát kapott, amelyet aztán kint felejtettünk és megkeményedett. Másnap kérte, de nem volt, amit odaadnom neki. Így kísérleteztem ki egy gyurmareceptet, amely időt álló, puha és a gyerekekre veszélytelen terméket eredményezett.
Leírhatatlan az az öröm és kiteljesedés, amelyet az ötleteim megvalósítása során megélek. Ez több lett, mint hobbi; ez az identitásom része. Hálás vagyok azért, hogy követhetem szenvedélyemet, és olyan egyedi darabokat alkothatok, amelyek elégedettséget és örömet okoznak másoknak.
